Poem

Constant Slashing

/ /

To slash holes into the rose arbor, so that I can see you just as I have always remembered you.

There is no other way to render you who swing with a girl’s gentleness through the arbor so that our hands touch for a few instants when I cut down one large branch or other.

We have met somewhere before, but the thorns scratch the air so that I can’t look straight into your eyes; I just sense your motion toward me.

 

Kertai Csenger: Folyton metszeni

Lyukakat metszeni a rózsalugasba, hogy olyannak lássalak, ahogy mindig is emlékeztem rád.

Máshogy lehetetlen formát adni neked, aki egy kislány szelídségével lendülsz keresztül a rózsalugason, hogy néhány pillanatra összeérjen a kezünk, amikor levágok egy-egy nagyobb ágat.

Valahol már találkoztunk, de annyi tövis karcolja át a levegőt, hogy nem tudok tisztán a szemedbe nézni, csak sejtem, mikor közeledsz felém.